Mi�rt (nem) szeret a macska?
Ha egy lak�sban nem csak egy cica van, akkor bizony gyakran szemtan�i lehet�nk morg�sokkal teli �ld�z�seknek �s puffog�ssal tark�tott pofonoszt�soknak.�De vajon mi�rt nem tudnak b�kess�gben, szeretetben meglenni egym�s mellett a h�zikedvencek? Gondolhatn�nk, hogy a lak�telepi cic�k ingerszeg�ny k�rnyezete hozza ki bel�l�k a stresszes, agressz�v viselked�st�- nyilv�n van is ebben igazs�g. De az keveseknek jut esz�be, hogy mindez annak k�sz�nhet�, hogy a macska az embert, k�l�n�sen pedig a gazd�j�t sokkal ink�bb t�rsnak, "any�nak" tekinti, m�g fajt�rs�ban versenyt�rsat l�that.

�

Kihozzuk bel�l�k azt az �rz�st - gyerekkori �lm�nyt -, amit anyjuk keltett benn�k. Nagyobbak vagyunk n�luk, simogat� kez�nk olyan, mint az anyjuk tisztogat� nyelve. �lbe vessz�k, felemelj�k, vissz�k, �vjuk �s etetj�k �ket - csak�gy, ahogy azt anyjuk tette. Csoda h�t, hogy minket sokkal ink�bb elfogadnak �s szeretnek, mint a h�zban rohang�l� egy�b n�gyl�b�akat?

Korai szocializ�ci�

Vannak azonban olyan cicusok, akikkel b�rmilyen kedvesek is vagyunk, sosem akarj�k igaz�n viszonozni szeretet�nket, nem k�v�nnak �lben lenni, nem k�rnek a simogat�sb�l, vagyis tartj�k a k�t l�p�s t�vols�got. Ezt a viselked�st hajlamosak vagyunk magunkra venni �s �nmagunkban keresni a hib�t. Nem kell ezt tenn�nk, egyszer�en el kell fogadnunk, hogy nem �rzi �gy j�l, kell�k�ppen komfortosan vagy �ppen biztons�gban mag�t cicusunk. Ez a szitu�ci� legt�bbsz�r �r�kbe fogadott macsk�kn�l fordul el�, akiknek h�nyatott sorsuk volt �s k�ptelenek felold�dni, m�g a gondoskod�, szeret� k�rnyezetben sem.

�

A k�lyk�k korai emberhez szoktat�sa ugyanis az egyik legfontosabb dolog a k�s�bbi nyugodt, emberk�zpont� viselked�s el�r�s�hez. Persze ez nem jelenti azt, hogy azok a cic�k, akik az utc�r�l ker�lnek csal�di k�rnyezetbe, �r�kk� gyanakv�ak lesznek, csak hosszabb ideig tart elnyerni bizalmukat �s magunkhoz szoktatni �ket.

�