A kutyabar�t kert
Az �vnek ebben a szakasz�ban mindenki arra v�gyakozik, hogy a szabadban t�lthesse minden perc�t, a kertj�t buja n�v�nyzettel �s mes�s vir�gokkal �ltesse tele. Nem k�l�nb�znek t�l�nk kedvenceink sem: vel�nk egy�tt �k is szeretik a tavaszt �s a meleg ny�ri h�napokat a kertben t�lteni. �ppen ez�rt egy kis figyelmes tervez�ssel az � sz�mukra is �lvezhet�v� �s biztons�goss� tehetj�k kert�nket. Ak�r nagy vetem�nyeskertben gondolkodunk, hogy az eg�sz csal�dot ell�thassuk mindenf�le f�ldi j�val, ak�r csak egy kis vir�goskertre v�gyunk, mindegyikhez j�l j�n n�h�ny praktikus tan�cs.

N�v�nyv�laszt�k

A n�v�nyek �s a vir�gok jelleg�kn�l fogva figyelemfelkelt�k, az illatuk, a megjelen�s�k, a h�v�s �rny�kuk nagyon cs�b�t� mind nek�nk, mind h�zi�llataink sz�m�ra. Ez gyakran arra sarkallja a kis k�v�ncsiakat, hogy meg�zleljenek egy-egy illatoz� vir�got vagy egy nekik tetsz� lombot, mely szerencs�s esetben csak irrit�ci�t okoz, rosszabb estben azonban �letvesz�lyes m�rgez�s is lehet a k�vetkezm�nye. Amikor a kert�nket tervezz�k, szelekt�ljuk a n�v�nyeket aszerint, hogy m�rgez�ek-e kedvenceinkre.

Naps�t�tte kertek

Ha a naps�t�ses �r�k sz�ma meghaladja kert�nkben a 4-et, akkor az egyny�riak �s az �vel�k sz�les v�laszt�ka �ll rendelkez�s�nkre. A magr�l kel� egyny�riak hamar sz�npomp�ss� var�zsolj�k kert�nket. Kert�szeti �ruh�zakb�l olcs�n hozz�juthatunk magjaikhoz. Az �vel�k pedig gy�kereikr�l meg�julva �vr�l-�vre �jra vir�gba borulnak. Ehhez m�r jobban a p�nzt�rc�nkba kell ny�lnunk, viszont nem kell �ket minden �vben �jra �ltetni. N�h�ny j�l bev�lt n�v�ny, melyeket mindig sz�vesen viszontl�tunk kert�nkben �s a� kutyusunknak� sem eshet baja, ha egy kicsit megr�gja:

Egyny�riak
R�zvir�g (Zinnia sp.)
Oroszl�nsz�j (Antirrhinum sp.)
Pillang�vir�g (Cosmos sp.)
K�r�mvir�g (Calendula sp.)
Pet�nia (Petunia sp.)

�vel�k
�polka (Monarda sp.)
Flox (Phlox sp.)
R�zsa (Rosa sp.)
Macskamenta (Nepeta sp.)
Kasvir�g (Echinacea sp.)

F�l�rny�kos kertek

A 4 �r�n kereszt�l vagy ann�l kevesebb ideig megvil�g�tott kertek eset�n a k�vetkez�, nem m�rgez� n�v�nyek aj�nlottak:

Egyny�riak
Kankalin (Primula sp.)
Lepkevir�g (Schizanthus sp.)
Kle�me (Cleome sp.)
Sarkanty�ka (Tropaeolum sp.)

�vel�k
Harangl�b (Aquilegia sp.)
T�zes� (Heuchera sp.)
Gyepliliom (Liriope sp.)
T�nd�rf�rt (Aruncus sp.)

�rny�kos kertekbe

Ha kert�nk teljes s�t�ts�gbe borul, akkor se ess�nk k�ts�gbe: mindig akad olyan n�v�ny, amely kifejezetten erre v�gyik �s megel�gszik a f�k lombjai k�zt �tsz�r�d� naps�t�ssel, r�ad�sul m�g az �llatainkra sem vesz�lyes:

Egyny�riak
Beg�nia (Begonia sp.)
Neb�ncsvir�g (Impatiens sp.)
�rv�cska (Viola sp.)
Kakassarkanty� (Coleus sp.)

�vel�k
Hosta (Hosta sp.)
Poloskaf� (Cimifuga racemosa )
S�rga keltike (Corydalis lutea )
Asztilbe (Astilbe sp.)
Legyez�f� (Filipendula ulmaria )

Z�lds�gek

Ha �rdekl�d�si k�r�nk csak a z�lds�gekre terjed ki, akkor legal�bb 4 naps�t�s �r�ra van sz�ks�g�nk felnevel�s�kh�z. A z�lds�gek meg�v�sa �rdek�ben kedvenceinket legal�bb a kezdeti id�kben tartsuk t�vol a vetem�nyest�l, am�g n�v�nyeink meger�s�dnek. Egy kis dekor�l� faker�t�s am�gy is j�l mutat.

A f�mb�l k�sz�lt ker�t�seket lehet�leg ker�lj�k, a kuty�k sem szeretik. Az egyik legjobb megold�s a mozg�s�rz�kel�vel ell�tott locsol�, mely �llatainkat t�vol tartja kert�nkt�l �s ny�ron m�g h�s�ti is �ket. A legt�bb z�lds�g nem m�rgez�, akad azonban n�h�ny, mellyel �vatosabban kell b�nni. Ilyenek p�ld�ul a hagyma, a met�l�hagyma �s a fokhagyma, melyek elfogyaszt�sa v�rszeg�nys�get okozhat (b�r a fokhagym�t legel� kuty�k ma m�g ritkas�gnak sz�m�tanak). Vigy�zzunk azonban a burgonya level�vel �s z�ld gum�j�val, nagy mennyis�gben t�rt�n� fogyaszt�suk ugyanis m�rgez�. A gy�m�lcs�k szint�n tartalmazhatnak toxikus anyagokat magjaikban, ilyenek az alma, cseresznye, �szibarack, kajszi, melyek ci�ntartalma guta�t�shez vezethet

A ker�lend� 10

Ezeket a n�v�nyeket magas toxintartalmuk miatt mindenk�ppen ker�lj�k:.

Ricinus (Ricinus communis )
Le�nder (Nerium oleander )
Hajnalka (Ipomea sp.)
Jap�n tiszafa (Taxus cuspidata )
Korall-bokor (Solanum pseudocapsicum )
Piros gy�sz�vir�g (Digitalis purpurea )
Maszlagos nadragulya (Atropa bella-donna )
M�jusi gy�ngyvir�g (Convallaria majalis )
Trombitafolyond�r (Campsis radicans )

A kemik�li�kr�l

A n�v�nyv�d� szerekhez manaps�g igen k�nnyen hozz�juthatunk, de alkalmaz�suk n�v�nykedvel� h�zi�llatainkra vesz�lyes lehet. Sokan nem gondoln�k, hogy k�pesek ezeket is megk�stolni, de sajnos t�ny, hogy ez val�ban �gy van. A hossz� hat�sspektrum� szerek alkalmaz�sa k�l�n�sen vesz�lyes, mivel hetekkel a kijuttat�suk ut�n is m�rgez�ek. Ez�rt ha tehetj�k, v�lasszunk kifejezetten �llatbar�t megold�st a k�rtev�k el�z�s�re.

Alternat�v megold�sok

Ha nem olyan v�szes a helyzet, a tripszek �s a lev�latk�k ellen hat�sos megold�s, ha er�s sugar� tiszta v�zzel lemossuk a n�v�nyeket. Ha nem kell sok n�v�nyt kezelni, locsol�kann�val �s egy kis rongy seg�ts�g�vel is k�nnyed�n elt�vol�thatjuk a k�rtev�ket.

Ha m�r nagyobb a fert�z�s, akkor a szappanos v�z a megold�s (1 te�skan�l mos�szappan kb. 4,5 liter v�zhez adagolva), ezt biztosan nem t�rik a k�rtev�k.

A komposzt
�
Hasznos�tsunk mindent, megh�l�lja a kert! A konyhai �s a kerti hullad�kok �rlel�s ut�n t�panyagk�nt szolg�lnak n�v�nyeinknek. �vente k�tszer alkalmazzuk az elj�r�st.

Eml�keztet��l

El�fordul, hogy n�ha a legalapvet�bb dolgokat felejtj�k el! Csukjuk be a kuty�t f�ny�r�s el�tt, hiszen a f�ny�r� mozg�s k�zben k�veket vagy egy�b vesz�lyes t�rgyakat l�het ki mag�b�l, melyek megs�rthetik kedvenc�nket.
Fess�k a kerti eszk�z�ket vil�gos (s�rga, piros) sz�n�re, �gy k�nnyebben �szrevessz�k, ha kinn felejtett�k.

�