H�gut�t�l �vjuk �ket, de hogyan?
Ma m�r meg sem lep�d�nk azon, ha hetente megd�l a melegrekord, melyet �llatok �s emberek egyar�nt nehezen viselnek. Az emberek v�zfogyaszt�sa dupl�j�ra n�, az id�sebbek nehezebben mozognak �s a sz�vprobl�m�kkal k�szk�d�k is rosszul viselik ezeket a napokat. Gondoljunk csak bele, �llatainknak m�g bund�juk is van, ami�t�len ugyan j�l j�n, de�melegben ink�bb gondot okoz, mint v�delmet.

A�hossz� sz�rzet v�di a b�rt a nap k�ros sugarait�l, de a nagy h�s�gben a b�r nem k�pes eg�szs�gesen szell�zni, �s a vastag bunda alatt a takar�r�teg el�bb bef�lled, majd a gyulladt fel�letre egy m�sodlagos bakteri�lis fert�z�s ker�l. Ez gennyes b�rgyullad�st okoz. A s�r�lt ter�let nagyon �rz�keny, f�jdalmas, gyakran viszket� �rz�ssel �s v�lad�ktermel�d�ssel j�r egy�tt. Emiatt az ebek gyakrabban vakar�dznak, r�gj�k az �rintett ter�letet. Ez a v�lad�k �sszeragasztja a sz�rt, ezzel tov�bb rontja a b�r tov�bbi szell�z�s�t. Nem besz�lve arr�l, hogy ennek a v�lad�knak szaga van, amely odavonzza a legyeket �s bek�pik a ter�letet. Ezt az �llapotot mindenk�ppen meg kell el�zni.

Gyakran el�fordul r�vidsz�r� �llatokn�l is ez a jelens�g, de szerencs�re hamarabb �szre lehet venni a bajt. A hossz� sz�r� ebek rendszeres �pol�sa, �tf�s�l�se megfelel�, de ha lehets�ges a sz�rzetet ny�rra v�gassuk le r�vidre. Ha esetleg hasonl� t�neteket vesznek �szre kuty�jukon, azonnal forduljanak �llatorvoshoz, hiszen a b�r �llapota egy f�l nap alatt is sokat romolhat.

A kutya is le�ghet!

A ny�r m�sik nagy probl�m�ja a t�z� nap, ami r�nk n�zve is vesz�lyes �s k�ros. F�leg a r�vid sz�r� kuty�kat �rinti a le�g�s vesz�lye, illetve a hossz� sz�r� kuty�kn�l az orrh�t, f�l �s szemt�j�k ker�lhet vesz�lybe. Ott, ahol a sz�r r�videbb, a nap sugarai k�zvetlen�l �rintkeznek a b�rrel, �gy az a ter�let ugyan�gy le tud �gni, ahogy a mi b�r�nk. A vil�gossz�r�ek, illetve a feh�r alb�n� �llatok t�zszer olyan �rz�kenyek a nap k�ros sugaraira, mint a t�bbi eb. A nap sugarai ellen a legbiztosabb v�dekez�s, ha az �llat az �rny�kban t�lti a meleg �r�kat. Emellett a naptej haszn�lata nem hagyhat� figyelmen k�v�l. Term�szetesen a naptejt�l is kialakulhat allergi�s b�rgyullad�s az erre hajlamos kuty�kn�l, ez�rt legbiztosabb v�dekez�s a h�v�s �rny�kos szoba.

V�z, v�z, v�z...

Mivel nek�nk, embereknek is megn� a folyad�kfogyaszt�sunk k�nikul�ban, ez�rt term�szetesen h�zi kedvenceinknek is t�bb vizet kell biztos�tanunk, amit ha lehets�ges naponta t�bbsz�r cser�lj�nk, friss�ts�nk. Azonban oda kell figyeln�nk arra, hogy a v�z ne legyen t�l hideg, mert ez megf�z�st okozhat. A l�gkondicion�l�val, �s a ventil�torral �vatosan b�njunk, hiszen ezekre �k m�g �rz�kenyebbek, mint mi.

Ami legvesz�lyesebb a ny�rban, hogy a nagy melegben sok kutya, macska, vagy ak�r r�gcs�l� (Vad�szg�r�ny ny�ri v�delme ) k�nnyen h�gut�t kaphat. M�g mi k�pesek vagyunk a b�r�nk�n kereszt�l p�rologtatni, �s ez�ltal h�teni magunkat, addig a kutya csak liheg�ssel a nyelv�n kereszt�l k�pes ugyanerre. Ha a h�m�rs�klet egy aut�ban vagy valamely z�rt helyis�gben t�l magasra sz�kik, �s a leveg� nem cser�l�dik, akkor a ter�letet az �llat hamar belihegi, a p�ratartalom megn�, �s m�r nem k�pes h�teni mag�t liheg�ssel, v�g�l h�gut�t kap. Ekkor az �llat h�m�rs�klete ak�r 40-42 fokra sz�kik, kialakul az agyi �d�ma, �s sokszor kritikuss� v�lik az �llapota. Ebben az esetben is legfontosabb a megel�z�s, hagyjuk az �llatot j�l szell�z� helyen, figyelj�nk a megfelel� l�gmozg�sra, �s arra, hogy a h�m�rs�klet maximuma ne legyen t�bb mint 30 �C.
Vannak a h�gut�ra kiemelten �rz�keny fajt�k, mint a bulldogok (francia, angol) illetve a r�vid orr� fajt�k mindegyike vesz�lyeztettet, akikn�l az �vint�zked�seket m�g szigor�bban kell venni. Sokszor azonban m�g ezek nem el�gs�gesek, ilyenkor az �llat v�zzel val� h�t�se sokat seg�thet (vizes t�r�lk�z�, vagy f�rdet�s). Ha f�rdetni, �sztatni j�rtatjuk a kuty�nkat, �gyelj�nk arra, hogyha lehets�ges ne �ll�, hanem foly�v�zben �sztassuk, melynek tisztas�g�r�l el�re meggy�z�dt�nk. Ha ezekre mind odafigyel�nk, kellemesen �s panaszmentesen t�lthetj�k el a forr� napokat.

�

�